Dokumentumok böngészése (45 összesen)

Salgótarján táj- és városképének, a város önazonosságának tartozéka a Szent Imre-hegyen lévő Kálvária. 1949-ben avatták fel a Pipis hegy déli lejtőjénél a Karancs-völgye felé tartó katlan szélén. Itt található a trianoni…

A salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes 1975-ben alakult. Tagjai - a megalakulás óta - salgótarjáni és Nógrád megyei, folklórt kedvelő fiatalok és felnőttek, de Heves megyei fiatalok is bekapcsolódtak a munkába. Salgótarján és…

Oláh Jolán született 1932. március 12-én Salgótarjánban, meghalt 2005. november 2-án Salgótarjánban. Életének nagy részét a városban töltötte, alkotói munkássága itt indult el és teljesedett ki. Festőként vált ismertté, de…

A zagyvarónai Szent András római katolikus plébániatemplom a település ékessége, Salgótarján legrégibb, Árpád-kori műemlék jellegű épülete, mely különleges helytörténeti értéket képvisel. Hajója és szentélye 14. századi,…

1984. május 18-20. között került sor az első Nemzetközi Dixieland Találkozóra Salgótarjánban, a Magyar Rádió és a József Attila Művelődési Központ közös rendezésében. A fesztivál történetéből a következő év kimaradt, de…

A szalonnasütővas a kerti sütés-főzés elengedhetetlen kelléke. Hasznos szerszám szalonna-, vagy kolbászsütéshez, húsok, zöldségek grillezéséhez.  Leegyszerűsíti a nyársalás hosszan tartó folyamatát. Manapság az ország több…

Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található  Európa  második, hazánk  első,  természetes, földalatti  szénbányászati múzeuma. A  Bányászati  Kiállítóhely,  közismertebb …

Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme. Salgótarján központjától az alig fél órára található Rónafalu fölött magasodik. Csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe. Lépten-nyomon…

Az ötletgazda Valiskó Ferenc kezdeményezesére 1992. október 23-án került megrendezésre első alkalommal "Ünnepi futóverseny", majd "Kegyeleti futás" címen. Az Emlékfutás célja: 1956. október 23-i nemzeti ünnepünk méltó…

Nógrád megye székhelyének egyik névadója, a 625 méter magas, látványos bazaltcsúcson emelt salgói erősség legalaposabban kutatott 13-16. századi magánföldesúri váraink egyike. Salgó vára a 13. század második felének…