2 10 45 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kulturális örökség Subject The topic of the resource Irodalom Kézművesség Néprajz Filmművészet Iparművészet Képzőművészet Táncművészet Zeneművészet Világörökség Description An account of the resource a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek Language A language of the resource hun Személy Egy egyén Születési idő Születési Idő 1926. november 4. Születési hely Születési hely Nagyrozvágy Halálozás ideje Halálozás ideje 2000. november 1. Foglalkozás Foglalkozás Festő Grafikusművész Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Czinke Ferenc festőművész, grafikusművész életműve Subject The topic of the resource Festészet Grafikusművészet Description An account of the resource Czinke Ferenc Nagyrozvágyon született 1926. november 4-én és Salgótarjánban hunyt el 2000. november 1-jén. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1953 óta kiállítóművész, 1957-től élt Salgótarjánban. Alkotói munkássága mellett pedagógusként tevékenykedett, mintegy két évtizedig a Bolyai János Gimnázium tanára volt. Nevéhez fűződik az iskola galériájának létrehozása, mely az ország első iskolagalériája volt. Komoly szerepet vállalt a város képzőművészeti életének újjászervezésében az 1950-es évektől. Munkácsy-díjas, SZOT-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Számos külföldi tanulmányutat tett többek között Oroszországban, Svédországban, Finnországban, Törökországban. Elsősorban grafikusként ismert, grafikai lapjai elsődlegesen a népművészet formanyelvét és szellemi világát formálják át a ma embere számára bartóki módon. Jelentős illusztrátori tevékenysége. Neve elválaszthatatlanná vált a 60-as évektől kulturális centrummá váló Salgótarján művészeti életének szerveződésétől. Kiemelkedő művészetpedagógusi tevékenysége. Külföldi kiállításai révén ismertté tette Salgótarján nevét Európa számos országában. Grafikáinak formai és gondolati világa egyedülálló e műfajban. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Source A related resource from which the described resource is derived Trencsényi László: Czinke Ferencről, Művészet , 1972/1. A művészet története Magyarországon, Gondolat, 1983. Losonci Miklós: Czinke Ferenc világa, Műgyűjtő, 1971/2. Czinke Ferencről, Napjaink (különszám), 1982 Czinke Ferenc Festőművész Grafikusművész Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kulturális örökség Subject The topic of the resource Irodalom Kézművesség Néprajz Filmművészet Iparművészet Képzőművészet Táncművészet Zeneművészet Világörökség Description An account of the resource a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek Language A language of the resource hun Személy Egy egyén Születési idő Születési Idő 1947. november 11. Születési hely Születési hely Szolnok Halálozás ideje Halálozás ideje 1991. október 23. Foglalkozás Foglalkozás Grafikusművész Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Hibó Tamás grafikusművész életműve Subject The topic of the resource Életmű Grafika Grafikusművész Description An account of the resource Hibó Tamás 1947. november 11-én született Szolnokon és Kápolnán hunyt el 1991. október 23-án. Grafikai tanulmányait Lengyelországban folytatta. 1974-ben Madách-ösztöndíjas volt, 1975-ben Munka-Művészet díjat nyert el. 1990-ben tanulmányutat tett Finnországban. Grafikusi munkásságának formavilágát a lengyel rajzművészet tradíciói határozták meg. Groteszk, ironikus hangvételű alkotásai, társadalomkritikai, morális problémákkal foglalkoznak. Műveinek visszatérő eleme az apokalipszis, az emberiség reménytelennek tűnő jövője, a haláltánc hangulata. Alkotó éveit Salgótarjánban töltötte. Művészetpedagógusként és alkotóként komoly szerepet vállalt a 70-es, 80-as években Salgótarján kulturális életében. A rendszerváltás előtti időszak kultúrpolitikájának rosszallását kivívó, orwelli hangulatú grafikái groteszk tükröt tartottak a létező szocializmus elé. Nézeteinek, gondolatainak bátor vállalása útmutatás a jelen művésznemzedéke számára. Source A related resource from which the described resource is derived Kass J.: (kat. előszó, Salgótarján, 1970) Vihar B.: Költészet és grafika, Palócföld, 1971/1. Tóth E.: Műteremlátogatás műterem nélkül, Nógrád, 1972. augusztus 2. Pál J.: Színe és visszája, Palócföld, 1976/2. Pál J.: Az interjú folytatódik, Palócföld, 1976/3. Dévényi I.: (kat. előszó, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest, 1977) Brunda G.: A nagy kétszívű folyó, Palócföld, 1992. Hann F.: Hibó Tamás, Palócföld, 1992/6. Hann F.: Hibó Tamás (monográfia), 1995. Language A language of the resource hun Grafikusművész Hibó Tamás http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/6cc4440e218a065400ba55c69e2ac5bf.jpg 420d3e84116b701a108a5fbdb8b0b68a Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kulturális örökség Subject The topic of the resource Irodalom Kézművesség Néprajz Filmművészet Iparművészet Képzőművészet Táncművészet Zeneművészet Világörökség Description An account of the resource a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek Language A language of the resource hun Személy Egy egyén Születési idő Születési Idő 1934. január 27. Születési hely Születési hely Lucfalván Halálozás ideje Halálozás ideje 2012. március 30. Foglalkozás Foglalkozás Festőművész Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Mustó János festőművész életműve Subject The topic of the resource Festészet Életmű Description An account of the resource Mustó János 1934. január 27-én született a szlovákok lakta Lucfalván és 2012. március 30-án hunyt el Salgótarjánban. Művészi munkássága és személyes attitűdje kettős identitásából, szlovák és magyar hagyományokból, gyökerekből táplálkozik. A Képzőművészeti Főiskolát végezte el, mestere többek között Barcsay Jenő, Basilides Sándor, Jakuba János. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Kondor Béla és Szalay Lajos. Tanulmányai után visszatért szülőföldjére, Salgótarjánba. Mustó János kozmikus gondolkodó volt, aki olyan filozófiai eszmerendszerben alkotott, mely a világmindenség megértését, megértetését tűzte ki célul. Festményei az emberi lét állomásait kísérik végig a születéstől a halálig. 1955-től kiállító művész. Linómetszetek mellett ragyogó színvilágú, monumentális tablókon örökítette meg a fiatal megyeszékhely fejlődését. Munkásságának másik vonulatát intellektuális, gondolatgazdag, a népek, nemzetiségek együtt élését megjelenítő alkotásai, sorozatai adják. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete tagjaként meghatározó szerepet játszott a város szellemi életében. 2010-ben Nógrád Megyei Prima Díjat nyert el. Source A related resource from which the described resource is derived Mustó János képeiről (in: Barátság, 2003) <a title="Mustó János a Nógrád-Art blogon" href="http://nograd-art.blog.hu/2011/12/16/musto_janos" target="_blank">Mustó János a Nógrád-Art blogon</a> Language A language of the resource hun Festészet Festőművész Mustó János Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Természeti környezet Subject The topic of the resource Természeti táj Természeti terület Geomorfológiai képződmény Geológiai képződmény Description An account of the resource az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Pécskő szikla Description An account of the resource Salgótarján központjától alig 2 kilométernyi távolságra emelkedik az 542 méter magas Pécskő. A vulkáni kúpot 2-3 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban, kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. A szikla Északi és Nyugati oldalán jól megfigyelhetők különböző méretű üledékes kőzetzárványok és az ezek erodálódása után keletkezett fülkék, lyukak. A sziklakúp lábánál bronzkori település maradványait találták meg. Feltételezhetően egy vár is magasodott a sziklán, de erről írásos emlék nem maradt fent. Egyes kutatások szerint egykor egy rablóvár emelkedett itt. Az 1999-ben történt régészeti kutatás során mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket találtak. Régészeti-örökségvédelmi szempontból Nógrád megye egyik korai Árpád-kori magánvára volt. Már a késő rézkor óta lakott terület. Egyedileg és fokozottan védett régészeti lelőhely. A hely legnagyobb értékét a lenyűgöző panoráma adja. A csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, de főként a Karancs-Medves területére, a környező csúcsokra, így a Salgóra, a Boszorkánykőre, a Szilváskőre, az Őrhegyre, a bárnai Nagy-kőre, Somlyóra, valamint a Medves-fennsík szinte asztallap simaságú területére, továbbá a Karancs vonulataira. 1987 óta, 133 hektáron a szikla és a környező erdő természetvédelmi oltalom alatt áll. Source A related resource from which the described resource is derived <a title="http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html" href="http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html" target="_blank">http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html</a> Dornyay Béla: Salgótarján és vidéke őskorához. adattári dokumentáció. Salgótarján 1926. Kemenczei Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung LI (1984) Korek József: Eine Siedlung der Spätbadener Kultur. ActaArcHung 20 (1968) 37-58. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, külterület hrsz: 0207/3 Kazár külterület hrsz: 024 Pécskő Régészet Szikla Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kulturális örökség Subject The topic of the resource Irodalom Kézművesség Néprajz Filmművészet Iparművészet Képzőművészet Táncművészet Zeneművészet Világörökség Description An account of the resource a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Baglyaskő vára Subject The topic of the resource Vár Várrom Description An account of the resource Baglyaskő vára a megyeszékhely északnyugati szélén, kisebb völgykatlanból kiemelkedő, 300m magas sziklatömbön található. A szikla mára már csak nyomokban őrzi Nógrád megye egyik korai magánvárának nyomait. Történeti-műemléki felvétele Mocsáry Antal nevéhez köthető, aki 1826-ban közölte. Részletes leírását és felmérését 1991-ben tette közzé Nováki Gyula és Sándorfi György. Területén régészeti feltárásra még nem került sor. Szórvány leletek alapján a bazaltkúp környéke már a késő rézkor és kora bronzkor folyamán lakott volt. A vár magját alkotó, különösen meredek -az északkeleti oldalt kivéve - szabálytalan formájú sziklatömb mintegy 10 méterrel magasodik környezete fölé. Déli felén két erősen lepusztult felületű sziklatoronyra tagolódik, melyek között egy 5x3 méter alapterületű, függőleges falú, mesterségesen kialakított, sziklába vágott tér egy építmény helyét jelzi. Két vízszintes gerendafészek utal az egykori födémre. Észak felé egy mesterséges nyílás valószínűsíthető. A lankásabb északkeleti oldalon egy jórészt feltöltődött árokszakasz határolja le a vár területét, melynek kiterjedése így 50x30 m-re tehető. Elképzelhető, hogy az árkon túl egy elővár is csatlakozott hozzá. Ennek felszínen nincsen nyoma. A történeti kutatás egy része az erősséget azonosítja a környék egyik legjelentősebb Árpád-kori birtokosa, a Kacsics nemzetség Illés-ágából származó Péter 1268-ban, név nélkül említett várával, melyet Sudurman fiai, Pouka és Barnabás gömöri várjobbágyok 1265-ben megvédtek IV. Béla csapatai ellenében. Péter halála után fiai Csák Máté pártjára álltak és erősségeiket a tartományúr rendelkezésére bocsátották. Károly Róbert ezért Baglyaskőt is elkobozta tőlük és 1324-ben Szécsényi Tamásnak adományozta. 1327-ben már csak felhagyott erősségként említik, tartozékait később Somoskőhöz számítják. Az írott forrásokban később már nem tűnik fel. Természeti szempontból helyi jelentőségű védett természeti terület, a Baglyaskő vulkáni bazalt sziklája. Régészeti-örökségvédelmi szempontból Nógrád megye egyik korai magánvára volt. Egyedileg, kiemelten védett régészeti lelőhely. Source A related resource from which the described resource is derived <a title="Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont" href="http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/info/felfedezoknek/ember-es-termeszet/baglyaskovar-termeszetvedelmi-latogatokozpont.html" target="_blank">Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont</a> - Salgótarján Helyi TDM Közhasznú Egyesület <a title="Feltárulóban Baglyaskő múltja" href="https://www.bnpi.hu/hu/hir/feltaruloban-baglyasko-multja" target="_blank">Feltárulóban Baglyaskő múltja</a> - Bükki Nemzeti Park <a title="Baglyas-kő vár természetvédelmi látogatóközpont, Salgótarján" href="http://zoldkalauz.hu/baglyas-ko-var-termeszetvedelmi-latogatokozpont-salgotarjan" target="_blank">Baglyas-kő vár természetvédelmi látogatóközpont, Salgótarján</a> Borovszky Samu (szerk.): Nógrád vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, é.n. 15. Feld István: Salgótarján-Baglyaskő vára. In: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Szerk.: Kiss Gábor et al. Eger, (2007) 185-186. Feld István: A középkori várak kutatása Nógrád megyében. Die Erforschung der Burgen des Mittelalters im Komitat Nógrád. In: Guba Szilvia - Tankó Károly (szerk.): "Régről kell kezdenünk..." Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény (2010) 217-236. Feld István: Salgótarján-Baglyaskő vára. Castrum 18. (2015/1-2.) A Castrum Bene Egyesület folyóirata. 130-132. Genthon István (szerk.): Nógrád megye műemlékei. Budapest (1954) 358-359. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest (1998) 227. Mocsáry Antal: nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. II. kötet, Pest, (1826) 240. Nováki Gyula - Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai I. Műemlékvédelem, 1991/4. 264-265. <a title="Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont" href="https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/baglyas-ko-var-termeszetvedelmi-latogatokozpont" target="_blank">Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont</a> Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, Karancs út 78. Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont. Hrsz: 1365, 1366, 1367, 1368, 1374, 1380, 1383, 1384, 1385, 1386, 1387/1, 1387/2, 1388. Baglyaskő Régészet Vár Várrom Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kulturális örökség Subject The topic of the resource Irodalom Kézművesség Néprajz Filmművészet Iparművészet Képzőművészet Táncművészet Zeneművészet Világörökség Description An account of the resource a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgói vár Subject The topic of the resource Vár Régészet Történelem Műemlék Description An account of the resource Nógrád megye székhelyének egyik névadója, a 625 méter magas, látványos bazaltcsúcson emelt salgói erősség legalaposabban kutatott 13-16. századi magánföldesúri váraink egyike. Salgó vára a 13. század második felének magánvár-építési hulláma során a megye legjelentősebb úri nemzetsége, a Kacsicsok egyik, Tarján földet birtokló ága erősségeként épült fel. Az ismert birtoklástörténeti adatok szerint építtetője Illés és fia Simon, vagy inkább az utóbbi leszármazottja, az 1280-tól ismert Miklós lehetett. Az ő fiait, (II.) Illést és (II.) Miklóst már 1327-ben "salgói" melléknévvel ("de Solgov") említik. Maga a vár 1341-ben tűnik fel birtokukként az oklevelekben. A két testvértől leszármazó, feltehetően a lakóhelyükként szolgáló udvarházak helyszíne alapján Szőlősinek (Mátraszőlős), illetve Rapinak (Rapovce, Szlovákia) nevezett család 1348. évi osztálya eredményeként a vár több mint egy évszázadig közös birtoklásban maradt. Kifejezett tartozékairól ezért nincs is tudomásunk. 1448-ban itt, Szőlősi Péter és Rapi János várában helyezte el megőrzésre okleveleit a szomszédos birtokos, Sági János. 1460-ban az erősség ismeretlen körülmények között a huszita "testvérek" kezére jutott. Tőlük még ebben az évben Mátyás király foglalta vissza, aki ezt követően Szapolyai János kezére adta. Az arisztokrata család számos uradalma egyikének központjaként szolgáló várat Mohács után János király a Ráskaiaknak adományozta, majd 1544 nőági örökség révén a vármegye másik jelentős birtokosa, Bebek Ferenc szerezte meg. Ő 1548-ban derencsényi Farkasnak adta el. A török 1554-ben, Fülek bevételét követően - a történeti hagyomány szerint csellel - foglalta el. A kifejezett stratégiai jelentőséggel már kevéssé bíró erősséget először csak a Hatvan várából kihelyezett katonák védték, majd 1560-tól már önálló őrséget kapott, utóbbi létszámáról és összetételéről az 1565 és 1591 közötti időszakból számos zsoldjegyzék tanúskodik. Ezek szerint az itt állomásozó, átlagosan csupán negyven fő mintegy fele volt müsztahfiz; a martalócok többségét keresztény rácok alkották. Az oszmán uralom végének pontos körülményeit nem ismerjük, de minden bizonnyal a Somoskőt visszafoglaló keresztény csapatok ostromolták meg 1593 decemberében, Prépostváry Bálint vezetésével. Az időkben a Balassi család kezére került uradalom egykori székhelye ezt követően ugyanis már csak lerombolt erősségként tűnik fel az írott forrásokban. 1845 nyarán a XIX. század lánglelkű magyar lírikusa, Petőfi Sándor is járt a romoknál. Az "Útirajzok" című munkájában megemlékezett róla, illetve itt született "Salgó" című költeménye. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő márványtábla. A megmaradt, gazdátlan falakat végül az idő pusztította tovább. 1938-ban turisztikai céllal kilátószerűen felújították. A csupán csekély magasságú falakkal ránk maradt hegyi vár régészeti kutatásának első szakaszára - a Salgótarján városa által kezdeményezett helyreállítás előkészítéseként - 1981-1983-ban került sor. Ekkor megtörtént a bazaltoszlopok alkotta, keskeny sziklagerincen épült felsővár teljes feltárása, sőt a felsővár északnyugati oldala előtti hegyoldal pihenőjén kialakított alsóvár néhány kutatóárokkal történő szondázására is lehetőség nyílt. Régészeti-örökségvédelmi szempontból Nógrád megye egyik korai magánvára volt. Egyedileg, kiemelten védett régészeti lelőhely. A vár és környéke természetvédelmi terület is. Source A related resource from which the described resource is derived <a title="Salgó vára" href="http://www.salgovar.hu/Kezdolap.html" target="_blank">Salgó vára</a> Borovszky Samu (szerk.): Nógrád vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, é.n. 15. Feld István: Jelentés a salgói vár 1981-83. évi régészeti kutatásáról (Bericht über die Ausgrabung in der Burg Salgó in den Jahren 1981-1983). NMMÉ X, (1984) 213-264. Feld István: Salgó vára. Castrum 1. (2005) 109-111. Feld István: A középkori várak kutatása Nógrád megyében. Die Erforschung der Burgen des Mittelalters im Komitat Nógrád. In: Guba Szilvia - Tankó Károly (szerk.): "Régről kell kezdenünk..." Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény (2010) 217-236 Genthon István (szerk.): Nógrád megye műemlékei. Budapest (1954) 358-359 Györffy györgy: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest (1998) 227. László Emese: Die Burg Salgó. Castrum 10, (2009) 95-100. László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei (Stove eye and Tile Finds in the Fortress of Salgó). NMMé XXXV, (2012) 179-206. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. II. kötet, Pest, (1826) 240. Nováki Gyula - Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai I. Műemlékvédelem. 1991/4. 264-265. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, külterület Hrsz:036/1 Régészet Salgói vár Történelem Vár Várrom Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Sport Subject The topic of the resource Sport Description An account of the resource a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények Language A language of the resource hun Event A non-persistent, time-based occurrence. Metadata for an event provides descriptive information that is the basis for discovery of the purpose, location, duration, and responsible agents associated with an event. Examples include an exhibition, webcast, conference, workshop, open day, performance, battle, trial, wedding, tea party, conflagration. Event Type Sportesemény Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 1956. október 23-i Emlékfutás, Salgótarján Subject The topic of the resource Sportesemény Futás Description An account of the resource Az ötletgazda Valiskó Ferenc kezdeményezesére 1992. október 23-án került megrendezésre első alkalommal "Ünnepi futóverseny", majd "Kegyeleti futás" címen. Az Emlékfutás célja: <ul><li>1956. október 23-i nemzeti ünnepünk méltó megünneplése</li> <li>sport és testmozgás az egészséges Magyarországért</li> <li>a fiataloknak versenyzési lehetőség biztosítása</li> <li>az iskolai sport támogatása</li> </ul>2015-ben immár a XXIV. Emlékfutás megrendezésére került sor. Az első alkalommal 1974 fő nevezett, azóta évenként akár esik, akár süt a nap, 2000-3000 fő vesz részt. Az emlékfutás rendezvénysorozata, verenyszámai az évek során fejlődtek (óvodások, családi futás, váltófutás, stb.) Ugyanígy változott az évek során a szervezők, rendezők, támogatók köre. Az ünnepi megemlékezést 1956 emblematikus személyei (Wittner Mária, Rácz Sándor, Dénes János, stb.) tartották. Schirilla György hosszútávfutó, az egészséges életmód apostola, először 2001-ben futott Budapesttől Salgótarjánig, majd Mosonmagyaróvártól, Tatabányától, Esztergomtól, az idén pedig Gyöngyöstől. Az útvonalon megemlékezést tartott, majd a helyi fiatalok is csatlakoztak hozzá és vele futottak a település határáig. Időközben a szomszédos országokból (Szlovákia, Románia) is érkeztek versenyzők. A Duna Televízió, a Magyar Nemzet sportrovatának dolgozói is részt vettek a váltófutásban. Az 1956. október 23-i emlékfutás ékes példája az összefogásnak: szervezők, rendezők, iskolák, testnevelő tanárok, sportegyesületek, polgármesterek, támogatók széleskörű összefogása szükséges, hogy ez a megye határon is túlnyúló rendezvény zavartalan, fennakadás nélküli, és sikeres legyen. Az eltelt 24 év bizonyítja, hogy a 1956. október 23-i Emlékfutás Salgótarjánnak, sőt Nógrád megyének a legnagyobb szabadidős sport eseménye lett. A médián keresztül (Duna Televízió, sportlapok, napilapok, stb.) eljutott híre az országba és az országhatáron túl is. Source A related resource from which the described resource is derived Balás - Répássy - Valiskó: LÁNGFUTÁS, Salgótarján, 2006. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Emlékfutás Futás Sport http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9aaad55d5428d874d2638d70f41deccb.jpeg 807ca87cb782ca2cfad2cc1c4f64809e http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/b33468401197d1f09922727b2bfa01e3.jpeg 7bf61b95cd61b3f2fd5037eb7e5a8c28 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/99fb759ed2e7f200473fead32ff3ea21.jpeg 3673be5fe5914c8beee8cbb9bc1dc3ea http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9204dc84a92fcb4af3bdf93697648021.jpeg b0e0157cdd84a86c7cf2fa56ae9cf7e8 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/dae19bcf5763fb24147131481bb2d70c.jpeg 87c1f9cacfc0414a01c1a3c37967728c http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/f99ebf3fc78b2b6cabbf1fcc18be61ec.jpeg 2b9be6600570d2b9a660934705494c20 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9ce1531286c9dfec01345ad17615dba3.jpeg 4940caea5f6c4184163b46db11a855c2 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/6f164e721fc843333097acd50989a8b6.jpeg 2b5d284ad461a48b7f2a4c0b2b26fe7f http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/4d2d41a9206a121674f8ee581c9def3b.jpeg 4af965d125857fdac98bdcd0548b923c http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/5cae1e808f0fac33001640750f69e248.jpeg afa14045199a54bb26eac89320d60a4f http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/d47c39b67608c2de4590d42559619b96.png 528247e9577aad4d15ffa905de2c3cf7 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/1ba1589a92fc6e64db815c6d00115324.jpeg 12470656889ddba683c23b0f3f7d7fee http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/206239186973645d8cea56f6608e1c9b.png 57da30d9cb3458f6daefb8b7e2f9f1c5 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Természeti környezet Subject The topic of the resource Természeti táj Természeti terület Geomorfológiai képződmény Geológiai képződmény Description An account of the resource az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek Language A language of the resource hun Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Rónabányai Szilváskő és környezete Subject The topic of the resource Régészet Turizmus Természet Description An account of the resource Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme. Salgótarján központjától az alig fél órára található Rónafalu fölött magasodik. Csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe. Lépten-nyomon érzékelhetjük a közel 100 éve itt megindult szénbányák hatásait. A terület a komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig érzékelhető hatásait. Nagy-Szilváskő: 628 méter magas képződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő-puszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve annál jóval nagyobb. Szilváskőpuszta-Kis-Szilvás-kő: 620m magas. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik ki, a piramisra emlékeztető tömbje, amely megbújik a termetes bükkfák között. Szilváskőpuszta-Bazaltoszlopok: 35-40m magasságú bazaltzuhatag, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja. Szilváskőpuszta-Sárkánytorok-barlang: omladéklabirintus, közvetlenül a Szilváskő csúcspontja mellett, két egy mást keresztező törés mentén alakult ki. <h4 style="text-decoration:underline;">dr. Prakfalvi Péter ajánlása:</h4> Szinte hihetetlennek tűnik, hogy Salgótarján központjától alig fél órára található egy olyan, akár fél nap alatt bejárható kis terület (<a class="katalog" title="1. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/5cae1e808f0fac33001640750f69e248.jpeg">1. ábra</a>), ahol a természeti és turisztikai érdekességek sokasága összpontosul. Utunk során lépten-nyomon érzékelhetjük a közel 100 éve itt megindult szénbányák hatásait, megnézhetjük közelebbről a „kenyeretlen” Tarjánt városi rangra emelő széntelepet. Saját felelősségünkre bemászhatunk olyan különleges „barlangokba”, amelyek nem a közismert oldásos úton keletkeztek, elkalandozhatunk a nem mindennapi hasadékrendszerben, ahol nyáron még érezhető a tél lehelete és beletekinthetünk egy vulkán megtápláló csatornájába is. A hegy alapját képező sárgás színű kőzet közel 30 millió évvel ezelőtt sekély tengervízben keletkezett. Felette ártéri agyagok helyezkednek el, amire fehéres színű kőzetek következnek. Ezek megegyeznek a kazári riolittufával, de itt még az erózió nem tudott olyan szép felszíni formákat kialakítani, mint az említett palóc falu közelében. Ez a bányászok által „fejír kőnek” (<a class="katalog" title="1. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/b33468401197d1f09922727b2bfa01e3.jpeg">1. fénykép</a>) nevezett vulkáni képződmény volt a széntelep feküje (<a class="katalog" title="2. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/d47c39b67608c2de4590d42559619b96.png">2. ábra</a>). A Nógrádi-szénmedencére jellemző 3 telep közül itt csak az alsó, un. III. telep található meg. Vastagsága elérte az 5-5,5 m-t, ami három részre tagozódott. Alul helyezkedett el egy rosszabb minőségű, vékonyabb (1,5-2 m) pad, azon egy széntermelésre nem érdemes réteg, felette pedig jobbminőségű, vastagabb (2-2,5 m) pad. A gazdaságosságnak megfelelően 1912-1917 között a felső (Gusztáv-IV. tárón keresztül), majd 1957-1968 között az alsó padot bányászták (Szilvás-kői-tárón keresztül) a kétpúpú hegy alatt. A területen még megtalálhatók a széntelepeket fedő üledékek, de ezek túlnyomó többsége már lepusztult, mielőtt megindult volna az a bazaltvulkanizmus, ami létrehozta a környék jellegzetes csúcsait. A Szilvás-kő egyik kúpját képezi a Bagő-kő, aminek az oldalában található bánya tárja fel azt a lávafolyást, ami a csúcskráterből ömlött ki. A magas hőmérsékletű láva (kb. 1200 ⁰C) megpörkölte a széntelepet fedő homokkövet, ami feketés égési nyomokban jelentkezik (<a class="katalog" title="3. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/1ba1589a92fc6e64db815c6d00115324.jpeg">3. ábra</a>). A bazalt alul lemezes szerkezetű, felette egymásra merőleges bazaltoszlopok következnek (<a class="katalog" title="2. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9aaad55d5428d874d2638d70f41deccb.jpeg">2. fénykép</a>). Ugyanakkor a Nagy-Szilvás-kő csúcsát az egykori vulkánt megtápláló magmacsatorna, oszlopos szerkezetű kihámozódott része alkotja (<a class="katalog" title="3. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9204dc84a92fcb4af3bdf93697648021.jpeg">3. fénykép</a>), amit szórt vulkáni törmelék vesz körül. Ezek tetején húzódik az esetenként 8-10 m mélységű hasadékrendszer (<a class="katalog" title="4. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/99fb759ed2e7f200473fead32ff3ea21.jpeg">4. fénykép</a>), ami az 1917-ben keletkezett, az akkori felső padi szénbányászat hatására. A széntelep a felszínhez elég közel, 20-80 m mélységben helyezkedett el. A kibányászás következtében kialakult üregrendszer a felette lévő kőzettömeg nyomásának hatására „összement”, azaz a felszín megsüllyedt, ami meggyengítette a keskeny bazaltgerinc alátámasztását, így az kettényílt. A keletkezés idejének évét onnan tudjuk, hogy egy levéltári dokumentum dátuma megőrizte azt. Ebben a terület akkori tulajdonosa, Marcinek András kártérítést követelt a bányavállalattól, a nyilvánvalóan a bányászat hatására a földjén keletkezett hasadékok miatt (<a class="katalog" title="4. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/206239186973645d8cea56f6608e1c9b.png">4. ábra</a>). Az alsó pad (1957-1968) bányászatakor vízteleníteni kellett a területet, amit egy un. „vízi táróval” oldottak meg. Ebből napjainkban is folyik, az un. „öregségi víz”, vagyis a régi bányavágatokból kiáramló, jellegzetes szagú és vöröses színű víz (<a class="katalog" title="5. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/dae19bcf5763fb24147131481bb2d70c.jpeg">5. fénykép</a>). Különleges a beszakadások mikroklímája. Mélysége, zártsága miatt megül benne a hideg levegő, továbbá a lyukacsos fala kedvez a párolgásnak, ami hőelvonással jár, és ez fokozza a lehűlést. Kemény, havas tél után a nyár elején is találhatunk benne jeges havat (firn). A hasadék falát képző vulkáni bombákkal teleszórt hamu magnetit szemcséket is tartalmaz, ennek eredményeként az iránytű kitér az É-i iránytól. „Barlangjai” kuriózumnak számítanak, mert nem oldódással, hanem a korábban már említett beszakadás során, a nagyobb kövek egymásra gurulásából keletkeztek. Nem is nevezhető igazán „barlangnak”, mert nem teljesen természetes úton keletkeztek, hanem az emberi beavatkozás hatására, ezért a tudomány ezeket konzekvencia barlangnak minősíti. Az egyik legnagyobbnak a hossza megközelíti a 70 m-t, és akár 13 m mélységbe is lejuthatunk benne (<a class="katalog" title="6. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/f99ebf3fc78b2b6cabbf1fcc18be61ec.jpeg">6. fénykép</a>). A fent említett magmacsatorna oldalát a kőbányászat bontotta ki és tette láthatóvá benne található 20-25 m magas oszlopsort, aminek tagjai 5-6 szögletűek (<a class="katalog" title="7. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/6f164e721fc843333097acd50989a8b6.jpeg">7. fénykép</a>). Keletkezését a láva kihűlésekor fellépő zsugorodási feszültségek hatására kialakuló repedéshálózatnak köszönhetjük. A Kis-Szilvás-kőben is mély és szűk hasadékokat találhatók, szintén az alábányászás következményeként. A természet megközelítőleg 3-4 millió évvel ezelőtt befejezte a Szilvás-kő megalkotását, de úgy, hogy értékeit elrejtette. Ezek nagy részét napjainkban nem csodálhatnánk meg, ha nem lettek volna emberi beavatkozások a területen. A köztudatban az gyökeresedett meg, hogy a bányászat inkább természetromboló, mintsem értékteremtő folyamat. Szilvás-kő környékén az értékek már felszínre kerültek és a kutatók (barlangászok, geológusok stb.) kitartó munkájának köszönhetően feldolgozásuk is megtörtént. A Szilvás-kő csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe (<a class="katalog" title="8. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9ce1531286c9dfec01345ad17615dba3.jpeg">8.</a> és <a class="katalog" title="9. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/4d2d41a9206a121674f8ee581c9def3b.jpeg">9. fénykép</a>). A terület éppen komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig kiható hatásait. Source A related resource from which the described resource is derived Eszterhás István (1991): Magyarországi vulkáni kőzetek barlangjainak genotípusai. – Borsodi Gazdasági-műszaki élet 1991. 4. pp. 45-47. Gaál Lajos-Eszterhás István-Horváth Gergely (2007): Barlangok. – in Kiss Gábor szerk. (2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 79-90. Prakfalvi Péter (1989): A szilváskői (Nógrád megye, Rónabánya) hasadékrendszer kialakulása.- Kézirat. Prakfalvi Péter-Gaál Lajos-Horváth Gergely (2007): Barlangok. – in Kiss Gábor szerk. (2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 79-90. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Rónabánya településrész Rónabánya Salgótarján Szilvás-kő http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/8a8b7e17487a974958eafdc2af3080b1.jpg 81fc967e94e41daa2eb4ff9f4b2b0fec Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Dornyay Béla Múzeum, Bányászati Kiállítóhely Subject The topic of the resource Bányászat, Ipartörténet, Múzeum, Kiállítás Description An account of the resource Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma. A Bányászati Kiállítóhely, közismertebb nevén „Salgótarjáni Bányamúzeum”, mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézmény, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakult ki. A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon „karós szén” (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt. Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak. A múzeum látogatója bányatérségekben jár, amelyet számára alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési, jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtést. Ugyancsak megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését. A Nógrádi Szénbányák 1992-ben felszámolás alá került, majd 1993. április 1-én, a Nógrád Megyei Önkormányzat átvette a Salgótarjáni Bányamúzeumot, és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alfa-programja, és a Nógrád Megyei Önkormányzat támogatásával, 2005. február 24-én nyitották meg a felújított, új állandó föld alatti kiállítást azzal a céllal, hogy korszerű, élményt adó módon juttassa ismeretekhez, a bányamúzeum látogatóit. A földalatti állandó kiállítás szakmai tervezői és kivitelezői: Kolláth Zoltán bányamérnök (Theta-JK Kft.), Czakó Rita, Egressy Zsolt, Oláh Mátyás László és Takács Máté szobrászművészek, Gulyásné Fancsik Erika restaurátor, valamint az egykori Nógrádi Történeti Múzeum munkatársai. A Földalatti Kiállítóhelyen történő „bányajárás” során a múzeumlátogatók átérezhetik a bányász mesterség veszélyes, embert próbáló, nehéz fizikai, de mégis szép munkáját. Részlet, Dr. Szvircsek Ferenc ipartörténész leírásából Relation A related resource <a href="http://dornyaymuzeum.hu/banyaszati-kiallitohely">http://dornyaymuzeum.hu/banyaszati-kiallitohely</a> <a href="http://banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu">http://banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu</a> Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1. Bányamúzeum Bányászat József lejtős akna Károly akna Kiállítás Múzeum Salgótarján Szénbányészat Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szalonnasütő vas Subject The topic of the resource Táplálkozás Salgótarjáni Acélgyár Salgótarjáni Tűzhelygyár Ételkészítés Grillezés Description An account of the resource A szalonnasütővas a kerti sütés-főzés elengedhetetlen kelléke. Hasznos szerszám szalonna-, vagy kolbászsütéshez, húsok, zöldségek grillezéséhez. Leegyszerűsíti a nyársalás hosszan tartó folyamatát. Manapság az ország több vidékén újdonságként hat ez az eszköz, pedig már a 19. század óta létezik. Ez a fémipari termék alapvetően Salgótarján nevéhez fűződik. Az 1970-es években a salgótarjáni acélgyárban és tűzhelygyárban dolgozó munkások készítették az első szalonnasütő vasakat a gyárban fellelhető alkatrészekből és munkaeszközökből. A gyárakban a munkások az otthonról hozott szalonnát az átforrósodott kohók, kemencék felületén ezekben az eszközökben gyorsan megsütötték, a csőrön kifolyó zsiradékot pedig a kenyérre csurgatták. Innen származik az ún. "csurgatós kenyér" kifejezés, amit ezen eszközök használata során lehetett készíteni. A szalonnasütő vasak előnye, hogy nem csak nyílt láng felett lehet használni, hanem tűzhelyen is. Két formában is találkozhatunk az eszközzel. Az ollószerűen nyíló megoldás főleg az acélgyári, míg a tányérok elején csuklóval ellátott verzió a tűzhelygyári munkásokra volt jellemző. Az eszköz kezdetben négyzet alakú sütőfelülettel rendelkezett, majd a tányérokat kör alakúra készítették, melyekre az idő folyamán kiöntő csőr is került. Relation A related resource <a href="http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/hirek/szalonnasutovas.html">http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/hirek/szalonnasutovas.html</a> <a href="http://nogradikum.hu/ertekeink-kategoria/25-kezmuves-termekek-es-ipar/104-szalonnasuto-vas">http://nogradikum.hu/ertekeink-kategoria/25-kezmuves-termekek-es-ipar/104-szalonnasuto-vas</a> <a href="http://szalonnasutovas.hu/">http://szalonnasutovas.hu/</a> <a title="Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas" href="https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2023/09/fusitermekbol-igazi-hungarikumma-valhat-a-salgotarjani-szalonnasutovas-podcast" target="_blank">Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (nool.hu)</a> <a title="Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (podcast)" href="https://videa.hu/videok/nool/podcast/fusitermekbol-igazi-hungarikumma-valhat-a-gasztronomia-hungarikum-nyarsalas-3m5669uVepy6hV5H?start=0" target="_blank">Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (podcast)</a> Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Grillezés Szalonnasütő vas Táplálkozás