1 10 3 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Természeti környezet Subject The topic of the resource Természeti táj Természeti terület Geomorfológiai képződmény Geológiai képződmény Description An account of the resource az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Medves-fennsík Subject The topic of the resource Kulturális örökség Turizmus és vendéglátás Description An account of the resource <p style="text-align:justify;">A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. Megközelítőleg 3-4 millió évvel ezelőtt működő, többszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az országhatáron lévő Medves-magossa nevezetű, napjainkban már csonkolt kúppá vált kráter volt a fő vulkán, amiből a fennsíkot létrehozó bazalt lávafolyások kiömlöttek. Peremén számos felhagyott kőbánya található, amelyek napjainkra már túlnyomó többségében a Novohrad-Nógrád Geopark kiemelt bemutatóhelyei. A különleges tájképi elemekkel rendelkező vidék, közkedvelt túracél. A szén és az bazalt fontos kitermelőhelye volt, ami létrehozta a terület jellegzetességét adó kolóniákat is. A Medves-fennsík éppen a fenti sokrétűség (földtani, ipartörténeti, tájképi, kultúrtörténeti stb.) miatt képviselhet igen jelentős szerepet a város értékei között.</p> <p style="text-align:justify;">A Medves-fennsíkjának peremén található az a két helyszín, ahol Salgótarján várossá válásának egyik kulcsfontosságú nyersanyagának, a szénnek felfedezését elősegítő „füstölgések” voltak. A „földégés-gödrét” a Gortva-patak völgyénél, valamint a Salgó alatti Vár-berek-patak-völgyében találhatjuk.</p> <p style="text-align:justify;">Európában itt épült először ipari célokat szolgáló fogaskerekű kisvasút, amin keresztül az energiahordozó ásványi nyersanyagot szállították a Medvesről a Salgótarjáni Vasmű Rt. és utód vállalataiba.</p> <p style="text-align:justify;">A közüzemi vízellátás biztosítása érdekében ma is fenntartanak egy 623 m hosszú bányavágatot, a Medves alatt, ami remek feltárását adja a terület földtani felépítésének, egyben jól tanulmányozhatók benne a különböző biztosítási (a bányavágatok összeomlását megakadályozó) típusok.</p> <p style="text-align:justify;">Több, mint egy évszázadon keresztül innen látták el Magyarország fejlődő városait, településeit különböző méretűre faragott bazalt kockakövekkel, amit útburkoló anyagként használtak. Külföldre Bécsbe és Párizsba is eljutottak ezek az építőanyagok.</p> <p style="text-align:justify;">Számos olyan emlék maradt fenn a vidéken, ami jelzi, bizonyítja a terület jelentős szénbányászati múltját.</p> <p style="text-align:justify;">Itt rendezik az egyre népszerűbb Medvesi Fotós Maratont.</p> Source A related resource from which the described resource is derived Prakfalvi Péter-Gaál Lajos-Horváth Gergely (2007): Földtani felépítés, szerkezeti viszonyok, földtani értékek. – in. Kiss Gábor-Baráz Csaba-Gaálova, Katarína-Judik Béla szerk.: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja a Bükki Nemzeti Park, Eger pp. 13-42. Horváth Gergely-Gaálová, Katarína-Prakfalvi Péter (2007): Vízföldtani és vízföldrajzi viszonyok, víztani értékek. – in. Kiss Gábor-Baráz Csaba-Gaálová, Katarína-Judik Béla szerk.: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja a Bükki Nemzeti Park, Eger pp. 93-104. Karancsi Zoltán-Prakfalvi Péter-Gaál Lajos (2007): Bányászat és ipartörténet. – in. Kiss Gábor-Baráz Csaba-Gaálová, Katarína-Judik Béla szerk.: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja a Bükki Nemzeti Park, Eger pp. 273-290. Hegedűs Krisztián-Horváth Gergely-Karancsi Zoltán-Prakfalvi Péter (2008): Eróziós vizsgálatok a Medves-vidék egy homokkőszurdokában. – Földrajzi Közlemények 2008. 132. 2. pp. 157-173. Prakfalvi Péter (2017): Nógrád természeti öröksége 19. A Medves környéki geocsodák. – Gömörország 2017. XVIII. 2. pp. 43-46. <a title="A Novohrad Nógrád Geopark honlapja" href="https://www.nogradgeopark.eu/" target="_blank">A Novohrad-Nógrád Geopark honlapja</a> Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján, valamint felvidéki részekre átnyúló terület Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Természeti környezet Subject The topic of the resource Természeti táj Természeti terület Geomorfológiai képződmény Geológiai képződmény Description An account of the resource az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Pécskő szikla Description An account of the resource <p style="text-align:justify;">Salgótarján központjától alig 2 kilométernyi távolságra emelkedik az 542 méter magas Pécskő. A vulkáni kúpot 2-3 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban, kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. A szikla Északi és Nyugati oldalán jól megfigyelhetők különböző méretű üledékes kőzetzárványok és az ezek erodálódása után keletkezett fülkék, lyukak.</p> <p style="text-align:justify;">A sziklakúp lábánál bronzkori település maradványait találták meg. Feltételezhetően egy vár is magasodott a sziklán, de erről írásos emlék nem maradt fent. Egyes kutatások szerint egykor egy rablóvár emelkedett itt. Az 1999-ben történt régészeti kutatás során mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket találtak.</p> <p style="text-align:justify;">Régészeti-örökségvédelmi szempontból Nógrád megye egyik korai Árpád-kori magánvára volt. Már a késő rézkor óta lakott terület. Egyedileg és fokozottan védett régészeti lelőhely.</p> <p style="text-align:justify;">A hely legnagyobb értékét a lenyűgöző panoráma adja. A csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, de főként a Karancs-Medves területére, a környező csúcsokra, így a Salgóra, a Boszorkánykőre, a Szilváskőre, az Őrhegyre, a bárnai Nagy-kőre, Somlyóra, valamint a Medves-fennsík szinte asztallap simaságú területére, továbbá a Karancs vonulataira.</p> <p style="text-align:justify;">1987 óta, 133 hektáron a szikla és a környező erdő természetvédelmi oltalom alatt áll.</p> Source A related resource from which the described resource is derived <a title="http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html" href="http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html" target="_blank">http://www.varbarat.hu/varak/pecsko.html</a> Dornyay Béla: Salgótarján és vidéke őskorához. adattári dokumentáció. Salgótarján 1926. Kemenczei Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung LI (1984) Korek József: Eine Siedlung der Spätbadener Kultur. ActaArcHung 20 (1968) 37-58. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, külterület hrsz: 0207/3 Kazár külterület hrsz: 024 Pécskő Régészet Szikla http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9aaad55d5428d874d2638d70f41deccb.jpeg 807ca87cb782ca2cfad2cc1c4f64809e http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/b33468401197d1f09922727b2bfa01e3.jpeg 7bf61b95cd61b3f2fd5037eb7e5a8c28 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/99fb759ed2e7f200473fead32ff3ea21.jpeg 3673be5fe5914c8beee8cbb9bc1dc3ea http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9204dc84a92fcb4af3bdf93697648021.jpeg b0e0157cdd84a86c7cf2fa56ae9cf7e8 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/dae19bcf5763fb24147131481bb2d70c.jpeg 87c1f9cacfc0414a01c1a3c37967728c http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/f99ebf3fc78b2b6cabbf1fcc18be61ec.jpeg 2b9be6600570d2b9a660934705494c20 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/9ce1531286c9dfec01345ad17615dba3.jpeg 4940caea5f6c4184163b46db11a855c2 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/6f164e721fc843333097acd50989a8b6.jpeg 2b5d284ad461a48b7f2a4c0b2b26fe7f http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/4d2d41a9206a121674f8ee581c9def3b.jpeg 4af965d125857fdac98bdcd0548b923c http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/5cae1e808f0fac33001640750f69e248.jpeg afa14045199a54bb26eac89320d60a4f http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/d47c39b67608c2de4590d42559619b96.png 528247e9577aad4d15ffa905de2c3cf7 http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/1ba1589a92fc6e64db815c6d00115324.jpeg 12470656889ddba683c23b0f3f7d7fee http://www.ertektar.bbmk.hu/files/original/206239186973645d8cea56f6608e1c9b.png 57da30d9cb3458f6daefb8b7e2f9f1c5 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Természeti környezet Subject The topic of the resource Természeti táj Természeti terület Geomorfológiai képződmény Geológiai képződmény Description An account of the resource az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek Language A language of the resource hun Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Rónabányai Szilváskő és környezete Subject The topic of the resource Régészet Turizmus Természet Description An account of the resource <p style="text-align:justify;">Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme. Salgótarján központjától az alig fél órára található Rónafalu fölött magasodik. Csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe. Lépten-nyomon érzékelhetjük a közel 100 éve itt megindult szénbányák hatásait. A terület a komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig érzékelhető hatásait.</p> <p style="text-align:justify;">Nagy-Szilváskő: 628 méter magas képződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő-puszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve annál jóval nagyobb.</p> <p style="text-align:justify;">Szilváskőpuszta-Kis-Szilvás-kő: 620m magas. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik ki, a piramisra emlékeztető tömbje, amely megbújik a termetes bükkfák között.</p> <p style="text-align:justify;">Szilváskőpuszta-Bazaltoszlopok: 35-40m magasságú bazaltzuhatag, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja.</p> Szilváskőpuszta-Sárkánytorok-barlang: omladéklabirintus, közvetlenül a Szilváskő csúcspontja mellett, két egy mást keresztező törés mentén alakult ki. <h4 style="text-decoration:underline;">dr. Prakfalvi Péter ajánlása:</h4> <p style="text-align:justify;">Szinte hihetetlennek tűnik, hogy Salgótarján központjától alig fél órára található egy olyan, akár fél nap alatt bejárható kis terület (<a class="katalog" title="1. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/5cae1e808f0fac33001640750f69e248.jpeg">1. ábra</a>), ahol a természeti és turisztikai érdekességek sokasága összpontosul. Utunk során lépten-nyomon érzékelhetjük a közel 100 éve itt megindult szénbányák hatásait, megnézhetjük közelebbről a „kenyeretlen” Tarjánt városi rangra emelő széntelepet. Saját felelősségünkre bemászhatunk olyan különleges „barlangokba”, amelyek nem a közismert oldásos úton keletkeztek, elkalandozhatunk a nem mindennapi hasadékrendszerben, ahol nyáron még érezhető a tél lehelete és beletekinthetünk egy vulkán megtápláló csatornájába is.  </p> <p style="text-align:justify;">A hegy alapját képező sárgás színű kőzet közel 30 millió évvel ezelőtt sekély tengervízben keletkezett. Felette ártéri agyagok helyezkednek el, amire fehéres színű kőzetek következnek. Ezek megegyeznek a kazári riolittufával, de itt még az erózió nem tudott olyan szép felszíni formákat kialakítani, mint az említett palóc falu közelében. Ez a bányászok által „fejír kőnek” (<a class="katalog" title="1. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/b33468401197d1f09922727b2bfa01e3.jpeg">1. fénykép</a>) nevezett vulkáni képződmény volt a széntelep feküje (<a class="katalog" title="2. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/d47c39b67608c2de4590d42559619b96.png">2. ábra</a>). A Nógrádi-szénmedencére jellemző 3 telep közül itt csak az alsó, un. III. telep található meg. Vastagsága elérte az 5-5,5 m-t, ami három részre tagozódott. Alul helyezkedett el egy rosszabb minőségű, vékonyabb (1,5-2 m) pad, azon egy széntermelésre nem érdemes réteg, felette pedig jobbminőségű, vastagabb (2-2,5 m) pad. A gazdaságosságnak megfelelően 1912-1917 között a felső (Gusztáv-IV. tárón keresztül), majd 1957-1968 között az alsó padot bányászták (Szilvás-kői-tárón keresztül) a kétpúpú hegy alatt. A területen még megtalálhatók a széntelepeket fedő üledékek, de ezek túlnyomó többsége már lepusztult, mielőtt megindult volna az a bazaltvulkanizmus, ami létrehozta a környék jellegzetes csúcsait. A Szilvás-kő egyik kúpját képezi a Bagő-kő, aminek az oldalában található bánya tárja fel azt a lávafolyást, ami a csúcskráterből ömlött ki. A magas hőmérsékletű láva (kb. 1200 ⁰C) megpörkölte a széntelepet fedő homokkövet, ami feketés égési nyomokban jelentkezik (<a class="katalog" title="3. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/1ba1589a92fc6e64db815c6d00115324.jpeg">3. ábra</a>). A bazalt alul lemezes szerkezetű, felette egymásra merőleges bazaltoszlopok következnek (<a class="katalog" title="2. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9aaad55d5428d874d2638d70f41deccb.jpeg">2. fénykép</a>). Ugyanakkor a Nagy-Szilvás-kő csúcsát az egykori vulkánt megtápláló magmacsatorna, oszlopos szerkezetű kihámozódott része alkotja (<a class="katalog" title="3. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9204dc84a92fcb4af3bdf93697648021.jpeg">3. fénykép</a>), amit szórt vulkáni törmelék vesz körül. Ezek tetején húzódik az esetenként 8-­10 m mélységű hasadékrendszer (<a class="katalog" title="4. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/99fb759ed2e7f200473fead32ff3ea21.jpeg">4. fénykép</a>), ami az 1917-ben keletkezett, az akkori felső padi szénbányászat hatására. A széntelep a felszínhez elég közel, 20-80 m mélységben helyezkedett el. A kibányászás következtében kialakult üregrendszer a felette lévő kőzettömeg nyomásának hatására „összement”, azaz a felszín megsüllyedt, ami meggyengítette a keskeny bazaltgerinc alátámasztását, így az kettényílt. A keletkezés idejének évét onnan tudjuk, hogy egy levéltári dokumentum dátuma megőrizte azt. Ebben a terület akkori tulajdonosa, Marcinek András kártérítést követelt a bányavállalattól, a nyilvánvalóan a bányászat hatására a földjén keletkezett hasadékok miatt (<a class="katalog" title="4. ábra" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/206239186973645d8cea56f6608e1c9b.png">4. ábra</a>). Az alsó pad (1957-1968) bányászatakor vízteleníteni kellett a területet, amit egy un. „vízi táróval” oldottak meg. Ebből napjainkban is folyik, az un. „öregségi víz”, vagyis a régi bányavágatokból kiáramló, jellegzetes szagú és vöröses színű víz (<a class="katalog" title="5. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/dae19bcf5763fb24147131481bb2d70c.jpeg">5. fénykép</a>).</p> <p style="text-align:justify;">Különleges a beszakadások mikroklímája. Mélysége, zártsága miatt megül benne a hideg levegő, továbbá a lyukacsos fala kedvez a párolgásnak, ami hőelvonással jár, és ez fokozza a lehűlést. Kemény, havas tél után a nyár elején is találhatunk benne jeges havat (firn). A hasadék falát képző vulkáni bombákkal teleszórt hamu magnetit szemcséket is tartalmaz, ennek eredményeként az iránytű kitér az É-i iránytól.</p> <p style="text-align:justify;">„Barlangjai” kuriózumnak számítanak, mert nem oldódással, hanem a korábban már említett beszakadás során, a nagyobb kövek egymásra gurulásából keletkeztek. Nem is nevezhető igazán „barlangnak”, mert nem teljesen természetes úton keletkeztek, hanem az emberi beavatkozás hatására, ezért a tudomány ezeket konzekvencia barlangnak minősíti. Az egyik legnagyobbnak a hossza megközelíti a 70 m-t, és akár 13 m mélységbe is lejuthatunk benne (<a class="katalog" title="6. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/f99ebf3fc78b2b6cabbf1fcc18be61ec.jpeg">6. fénykép</a>).</p> <p style="text-align:justify;">A fent említett magmacsatorna oldalát a kőbányászat bontotta ki és tette láthatóvá benne található 20-25 m magas oszlopsort, aminek tagjai 5-6 szögletűek (<a class="katalog" title="7. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/6f164e721fc843333097acd50989a8b6.jpeg">7. fénykép</a>). Keletkezését a láva kihűlésekor fellépő zsugorodási feszültségek hatására kialakuló repedéshálózatnak köszönhetjük. A Kis-Szilvás-kőben is mély és szűk hasadékokat találhatók, szintén az alábányászás következményeként.</p> <p style="text-align:justify;">A természet megközelítőleg 3-4 millió évvel ezelőtt befejezte a Szilvás-kő megalkotását, de úgy, hogy értékeit elrejtette. Ezek nagy részét napjainkban nem csodálhatnánk meg, ha nem lettek volna emberi beavatkozások a területen. A köztudatban az gyökeresedett meg, hogy a bányászat inkább természetromboló, mintsem értékteremtő folyamat. Szilvás-kő környékén az értékek már felszínre kerültek és a kutatók (barlangászok, geológusok stb.) kitartó munkájának köszönhetően feldolgozásuk is megtörtént.</p> <p style="text-align:justify;">A Szilvás-kő csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe (<a class="katalog" title="8. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/9ce1531286c9dfec01345ad17615dba3.jpeg">8.</a> és <a class="katalog" title="9. fénykép" href="http://ertektar.bbmk.hu/files/original/4d2d41a9206a121674f8ee581c9def3b.jpeg">9. fénykép</a>).</p> A terület éppen komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig kiható hatásait. Source A related resource from which the described resource is derived Eszterhás István (1991): Magyarországi vulkáni kőzetek barlangjainak genotípusai. – Borsodi Gazdasági-műszaki élet 1991. 4. pp. 45-47. Gaál Lajos-Eszterhás István-Horváth Gergely (2007): Barlangok. – in Kiss Gábor szerk. (2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 79-90. Prakfalvi Péter (1989): A szilváskői (Nógrád megye, Rónabánya) hasadékrendszer kialakulása.- Kézirat. Prakfalvi Péter-Gaál Lajos-Horváth Gergely (2007): Barlangok. – in Kiss Gábor szerk. (2007): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. Kiadja Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 79-90. Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Rónabánya településrész Rónabánya Salgótarján Szilvás-kő